A Mosonmagyaróvári Horgászegyesület rövid története(1932-2007)
Egyesületünk 1932-ben alakult Magyaróvári Petőfi Horgászegyesület néven. Alapító létszáma 25 fő, horgász vize a Megyei Csatorna volt.
1945 után száz főre gyarapodott a tagság, első elnöknek Vitéz Jánost választották, a titkári teendőket Sádi János dr. látta el. Az államosítás után az egyesület vize lett a Báger tó. A hegyeshalmi nagy tó, a településen működő horgászegyesület beolvadásával került a Timföldgyár Horgászegyesület néven működő szervezetünkhöz. Az aktivitásra jellemző, hogy a Malom- ági Lajtán az Akócs malomnál ivásra alkalmas ún. "ivató-nyújtó" tót üzemeltetett, a hegyeshalmi tóban pisztráng és fekete sügér telepítéssel foglalkozott a szervezet. 1956-os közgyűlésen Andorka Károlyt választották elnöknek, a létszám 300 főt is meghaladta. A 70-es években a 700 fős tagság számított a csúcsnak. A kötelező haltelepítés oly mértékű anyagi terhet rótt az egyesületre, hogy a 90 hektáros hegyeshalmi tavat vissza kellett adni a megyei szövetségnek. 1981-ben Ürge Jánost választották elnöknek, titkárnak pedig máig e funkciót ellátó Geiszbühl Róbertet.1995-től Glavanits István,1999-től pedig a mai napig Szentkuti Károly tölti be az elnöki tisztet. Az egyesület vízterületei az utóbbi évtizedekben stabilizálódtak. 1989-ben került hozzánk az ún. Tritoli tó, amelyet jelenleg nem tudunk horgász célra hasznosítani, mivel intenzív kavicsbányászat folyik a területén. 1994-ben a Flexum Horgászegyesület megszűnésével a Rókadombi tó, a Mezőgép Horgászegyesület beolvadásával pedig a Kis-Zátonyi holt Duna ág kerül az egyesület kezelésébe. Jelenleg az egyesületünk érvényes halászati joggal rendelkezik a következő horgászvizekre: Báger tó, a Kis-Zátonyi holt Duna ág, a Rókadombi tó, valamint a Tritoli tó.
(Geiszbühl Róbert feljegyzései alapján összeállította: Szentkuti Károly)